fbpx

Egyéb

Miért jó tudni, hogy mit csinálunk?

Miért jó tudni, hogy mit csinálunk?

Miért jó tudni, hogy mit csinálunk?

A Flow (áramlás) érzése az egyik legjobb érzés. Áramlani, abban, amiben épp vagyunk.

Tudni, hogy merre visz az áramlat megadja a biztonságot, hogy a határainkat felfedezzük, és néha feszegessük azt.

Megadja a szabadságot, hogy a korlátjaink felismerésével tovább tudjunk haladni.

Segíti a fejlődést, mert a fejlődés irányában tart. Az irány segíti úgy alakítani a szándékot, hogy kitartsunk, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy semmi értelme sincs annak, amit csinálunk. Viszont így a kitartásunk nem fog függeni a körülöttünk lévő helyzetektől, és emberektől, és így valódi támogatást ad, a másoktól függő motivációkkal ellentétben.

A megadás az út a szabadság felé a saját egyéniségünkön keresztül, ahol megérezzük az élet áramlását, de nem az elménk szűk lencséjén, hanem a szív hatalmas megadásán keresztül. –Bryant McGill

Lendület

Lendületet ad, hogy a mélypontokon túllépjünk. A fókusz áthelyezésével, jelen esetben a célra fókuszálva, a nagyobb jelentőség segít abban, hogy megértsük az aktuális helyzetet.

Segít abban, hogy priorizálhassuk az erőnket, a figyelmünket, az eszközeinket. Olyan dolgokra tudjunk nagyobb hangsúlyt fektetni, amikhez nagyobb összpontosítás szükséges, és kevesebbet azokra, amelyek kevesebbet igényelnek. 

Támogat megérteni azt, hogy miért és hogyan csinálunk dolgokat. Segít a priorizálásban. Ha tudjuk, hogy mire mennyi időt kell fordítani, akkor hatékonyabbak leszünk.

Ha nem figyelsz arra, hogy feltöltsd az elemeidet, akkor lemerülnek. Ha teljes sebességgel haladsz előre, anélkül, hogy megállnál vízért, akkor elveszted a lendületed, hogy befejezd a versenyt. – Oprah Winfrey

Hatékonyság

Ha tudjuk, hogy mit és miért csinálunk, akkor kudarc élménye nélkül is priorizálhatunk a feladatok között. A kisebb fajsúlyú dolgokra kevesebb időt fordítunk, míg a nagyobbakra, többet. A rutin is gyorsabban alakul ki a feladatok között, hiszen a figyelem nem oszlik meg. Ha a rutin egyre jobb lesz, akkor feladatokkal eltöltött idő is optimalizálódik. Így több szabadidő is lehet, ha az a cél.

Ha felcserélődnek a hangsúlyok, akkor nem csak az időt veszítjük el, hanem folyamatos nyomás alá is helyezzük magunkat, akár állandó kudarc élményével. A siker meg nem élése is kudarcként értékelhető.

Ha az aktuális képességeink szerint 10 perces feladatra 60 percnyi időt fordítunk, akkor megoszlik a figyelem, mert tudjuk, hogy van elegendő idő a megoldásra, és szeretnék elkerülni, hogy 50 percet unatkozzunk. De előbb vagy utóbb el kezdünk unatkozni. Ha ugyanígy az aktuális képességeknek megfelelően 10 perc alatt szeretnénk 60 percnyi feladatot elvégezni, akkor vagy varázslónak is kell lennünk egy kicsit, vagy kudarc élményét éljük meg. Ekkor vagy feladjuk a dolgot, mondván ezt képtelenség megcsinálni, vagy elkezdünk ennek hatására fejlődni. Viszont, ha egyre több és több ilyen kudarcnak ítélt eseménnyel találkozunk, akkor egy idő után, inkább előbb, mint utóbb, kudarcok sorozatát éjük meg. Kiégünk.

A hatékonyság az intelligens lustaság. – David Dunham

Kitartás vs elterelés

Egy mikrobiológiáról szóló szakkönyv elolvasásához és megértéséhez kellenek alapvető fogalmak. Ha anélkül ülünk le egy ilyen könyvvel, akkor általában teljesen értelmetlennek fog tűnni a könyvben lévő információ. Nem értjük meg. Van, hogy kudarc élmény miatt elhajítjuk a könyvet, és soha nem is kerülünk közelebb hozzá. Vagy megértjük, hogy ehhez kellenek az alaptudások, és beszerzünk egy erről szóló könyvet. Viszont, ha épp KRESZ-vizsgára kellene készülünk ebben az időben, akkor a teljes elterelésen dolgozunk épp.

A kitartás nem egy hosszú verseny, hanem sok egymást követő rövid versenyek sorozata. - Walter Elliot

Egyensúly

Kell az egyensúly, hogy áramlásban maradhassunk a céljaink eléréséhez. Ha megfelelő sorrendet állítunk fel az eseményekben, és ha tudatosságunkat használjuk, akkor nem az események határozzák meg mit kell tenni, így nem sodródunk. Márpedig az áramlás a célunk felé egyáltalán nem sodródást jelent. Habár van, aki sodródással is fejlődést ér el, bár általában rövid távon. Az áramlásban is képesek vagyunk felismerni azokat az eseményeket, amik körülöttünk vannak, de sokkal kisebb lesz a káros hatásuk ránk. Ebben a folyamatban sokkal inkább megélhető szabadság, a függetlenség, az újdonság öröme, játékká válhatnak azok az események és feladatok is, amelyek eddig megoldhatatlannak tűntek. Nem is beszélve, arról, hogy rengeteg saját magunk által meghatározott eseményben lehet részünk.

TÖLTEKEZZ FEL KONZULTÁCIÓKON KERESZTÜL!

Ha már eljutottál odáig, hogy észrevetted, nem azon az úton jársz, amin szeretnél, de esetleg még nem teljesen vagy biztos benne, melyik számodra a legjobb irány, vagy szeretnél változtatni valamely életterületeden, akkor vedd fel velem a kapcsolatot! Találunk mindkettőnk számára megfelelő időpontot egy személyes konzultációra. ​​​​​

Iratkozz fel a hírlevelemre!

A személyes kapcsolataid önmagaddal kezdődnek. Mindenhol teljes mértékben megéled a sikerességet, és még ha olyan mértékben is elcsépelt, de a boldogságot, vagy az egészséget?

Az a rész, ami esetleg hiányzik, az a vágyaid és a jelenlegi valóságod közötti résben vannak. Találd meg az összekötő elemeket és éld meg azt az életed, amit szeretnél.

Tekerd le magad az oszlopodról…

Tekerd le magad az oszlopodról…

Tekerd le magad az oszlopodról…

„Ha egy szamarat a lámpaoszlophoz kötünk, akkor továbbsétál a szabadulás reményében, de ettől csak körbe fog járni, így végül majd szorosan az oszlopra tekeredve áll. Ugyanez történik velünk is, amikor a visszatérő gondolatainkat és megszállottságainkat másfajta gondolatokkal próbáljuk eltüntetni.” - Morita Szoma

Egyszerre, két ellentétes érzelmet nem tudunk megtartani. Amikor egy olyan helyzetben vagyunk, hogy leginkább feltekerjük magunkat egy oszlop köré, nem jelent hosszútávú megoldást, ha közben mosolyogva fagyizunk. Útközben remek dolog, de ha szeretnénk teljes mértékben megváltoztatni azt, ami nem működik, akkor azokat a lépéseket nem hagyhatjuk ki, amelyek segítenek abban, hogy feldolgozzuk ezeket.

Feldolgozás - felismerés

A feldolgozáshoz az első legfontosabb lépés a tagadás elhagyása. Rengeteg technika és módszer létezik. Mindenkinek érdemes körülnéznie, hogy melyik az, ami számára a legjobban meghozza a várt eredményeket. Ha folyamatosan tagadó üzemmódban vagyunk, akkor nehéz lesz továbblépni. Nagyszerű dolog felismerni, hogy mik azok, amiket NEM akarunk látni az életünkben, de ez a felismerés első lépése. Ettől még nem oldozzuk el magunkat, de talán már nem megyünk ugyanabba az irányba.

„Semmi sem állandó, kivéve a változást.” - Hérakleitosz

Elfogadás

„Ökölbe szorított kézzel nem tudsz kezet fogni.” – Gandhi

Az elfogadás szerintem nem egyenlő a beletörődéssel. Az ezzel járó energia pedig segít abban, hogy felismerjem, hogy mik azok a területek, amivel foglalkoznom kell. Ha már túlléptünk azon, hogy ellene menjünk azoknak a vágyaknak, amiket szeretnénk megélni, akkor egyel könnyebben lazítok a pórázon. Vannak nappalok és éjszakák, vannak nyarak és telek. A természethez való kötödésünk sokkal nagyobb mértékű, mint azt néha fel tudjuk fogni. Elfordul, hogy vannak olyan elképzelések, amikkel nem értünk egyet. Vannak olyan technikák, amelyek nem a legteljesebb képet festik le a közöttünk és a természet közötti kapcsolatról. Ettől függetlenül a kapcsolatot nincs értelme letagadni.

Amikor épp azzal vagyunk elfoglalva, hogy mit nem akarok, és mik nem igazak, akkor annyira leszűkítjük a látásmódunkat, hogy nem biztos, hogy észrevesszük, hogy mik azokra, amikre oda kell és érdemes is figyelni. Csak azért, mert valaki azt hangoztatja körülöttünk, hogy másképp kell csinálni, addig nem fog menni, amíg a saját akaratunkkal ebbe bele nem megyünk.

Megértés

A kialakult helyzetre van hatásunk. Még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy szerencsétlen módon kiszolgáltatottak vagyunk a körülményeknek, valahol egészen biztosan meglelhető az a pont, ahol meghoztuk azokat a döntéseket, amiért jelenleg ott vagyunk, ahol. Vajon mennyire változna meg a helyzetünk, hogy ha az éppen aktuális eseményekben, helyzetekben a harcolás helyett elsősorban megértenénk, mi történik, és sokkal nagyobb energiát fektetnénk a megoldásba és az új helyzet megtervezésébe?

Az elutasítás és a sajnálkozás nagyon gyakran megállít bennünket abban, hogy olyan szemszögből lássunk kialakult helyzeteket, mint legelőször. Olyan friss szemszögből, amit akkor tapasztaltunk, amikor épp elkezdtünk valamit. Ha megértjük, hogy miért történik épp az, ami, akkor képesek leszünk tanulni a tapasztalatból. Ahelyett, hogy még jobban feltekernénk magunkat az életünk nehézségei köré, képesek lennénk az új irány felé tekinteni.

Ha a figyelmünket kizárólag csak a megértésre használnánk, akkor talán lemaradnánk az újdonságokról. Hatalmas ereje van a megértésből és elfogadásból adódó nyugalomnak. Szemlélődőnek lenni rengetegszer az egyik legjobb módja annak, hogy új lendületet vegyünk. De kell az a lendület, hogy aztán tovább is induljunk. A „minden” elfogadása jónak, úgy ahogy az van, csodálatos, és rengeteg ember törekedik erre. A teljesség körfogásába beletartozik az is, hogy meglássuk az újat. Azt, ami fejlődik a régiből. És talán már anélkül, hogy előtte mindent el kellene pusztítani.

„A tanulás sohasem képes kifárasztani az elmét.” – Leonardo da Vinci

Új tervek

Rugalmas tervek szükségesek ahhoz, hogy az új irányt megtaláljuk. „Ember tervez…” A rugalmasság elengedhetetlen ahhoz, hogy sokkal széleskörűbb legyen mindaz, amit szeretnék látni. Annak befogadása, amire vágyunk. Önmagában azonban a tervek üres gépezetek, amik nem mozdulnak mindaddig, amíg valaki azokat el nem kezdni megvalósítani. A legeslegjobb tervek is csak elenyésző gondolatok maradnak, egy minimálisan kivitelezett adhoc jellegű mozdulatnál.

Minden tapasztalat egy gondolattal indul. Ezért ne engedjük, hogy a gondolatokról, tervekről és vágyainkból kiinduló célokról lebeszéljenek mások. Érdemes figyelni, meghallgatni a véleményeket, de azokat még jobb a helyükön kezelni. Érdemes kialakítani azt a kört, ahol a gondolat megértő támogatásra kerül. Olyan kört, ahol a támogatás nem vakon érkezik, de megfelelő kedvességgel, és együttérzéssel párosul. Mindenkinek vannak kialakult nézetei. Sokszor sokkal inkább foglalkozunk azzal, ami rajtunk kívül van, mintsem azokról, amik belül. Ha megkérdezel 10 embert, mi a véleménye, akkor 10 különféle dolgot fogsz hallani. Ha 100-at, akkor 100 különböző véleményed lesz.

„Ne foglalkozz azokkal, amiket mindenki más mondogat, mindenről. Saját magad ítéld meg, és magadért tégy mindent!” – Henry James

Cselekvés

„Állandóság, kitartás és állhatatosság, minden akadály, ellehetetlenítés és lehetetlen helyzetben: ezek különböztetik meg az erős lelket a gyengétől.” – Thomas Carlyle

A gondolatot viszont tovább kell vinni. Egyszerűen lépni kell az új irányba. El az oszloptól. A legjobb tervek mindig azok, amik szellősek a kezdeteknél. Van hely a változtatásra. Arra, hogy még több lehessen, ha annak kell lennie. Még jobb, ha az lehetséges. Még széleskörűbb, ha az a cél. A tegnap elültetett magokkal ma még nem tudunk kenyeret sütni. Nem tudunk egy ezer fős vállalkozást irányítani addig, amíg 10 emberrel sem tudunk szót érteni.

Ha tudod, hogy merre szeretnél menni, akkor rengeteg dologgal kapcsolatban tisztábban fogsz látni. Olyan kérdésekre érkezik válasz, amelyekről eddig csak azért nem vettél tudomást, mert eleve megoldhatatlannak gondoltad. A lépéseket viszont magadnak kell megtenned. Tudva, hogy minden út egy irányba vezet, oda, ahova igazán szeretnél menni, elmúlik a muszáj, a szorongás, a neheztelés és hezitálás.

Sokan azt gondolják, hogy a változás csak fájdalmakkal lehetséges, ha egyáltalán lehetséges. De néha érdemes megállni, és megnézni azt, hogy melyek azok az oszlopok, amik között haladunk, és melyek azok, amiket kiválasztunk magunknak, hogy aztán körbe – körbe járjuk körülötte. Csak azért, mert „nem akarom”, vagy „nem ezt akarom”, még nem változik meg arra, amit akarok. Azért, mert azt mondom, hogy „nem megy, feladom, de közben azt hajtogatom mosolyogva, hogy minden rendben lesz”, nem lesz minden rendben. Egyszerre két irány szakadáshoz és teljes kimerültséghez vezet. 

Fel kell ismerned, hogy mi zajlik körülötted. Fel kell ismerned, hogy mik azok, amikre még több idő kell, és melyek azok, amiket el kell elengedni. Talán végleg. Lehet tudnod, hogy mi a kettő közötti különbség, és képes vagy a megfelelő helyre tenni a figyelmed. Mindamellett, hogy biztonságos kilépni a megszokottból, az új irány is tartalmazza mindazt, amire vágysz. Lépj, vagy frissítsd fel a meglévőt – anélkül, hogy beleszakadnál, összetörnél.

További szép életet!

Szeretnél a Vállalkozásodon
FEJLESZTENI?

Függetlenül attól, hogy milyen tevékenységet végzel, szükséged van arra, hogy megtaláld kikkel érdemes igazán foglalkoznod. A vásárlóid, ügyfeleid mellett arra is fókuszálnod kell, hogy milyen csapattal dolgozol együtt. 


Találd meg az egyensúlyt, eszközöket és lehetőségeket, hogy igazán sikeres legyél.

Szeretnél a ​önmagadon | kapcsolataidon
fejleszteni?

A személyes kapcsolataid önmagaddal kezdődnek. Mindenhol teljes mértékben megéled a sikerességet, és még ha olyan mértékben is elcsépelt, de a boldogságot, vagy az egészséget?

Az a rész, ami esetleg hiányzik, az a vágyaid és a jelenlegi valóságod közötti résben vannak. Találd meg az összekötő elemeket és éld meg azt az életed, amit szeretnél.

Hogyan változtass a saját verzióidon a valóságról… 3 lépésben

Hogyan változtass a saját verzióidon a valóságról… 3 lépésben

Hogyan változtass a saját verzióidon a valóságról… 3 lépésben.

Szia! Hogy érzed Magad?

Mint tudod, leginkább azzal foglalkozom, hogy hogyan lehet változásokat elérni az életünkben. És azt a kérdést is gyakran felteszem magamnak, hogy miért akarok változtatni?! Gondolom ezzel sokan vagyunk így.

A saját dolgaimat nézve, rengeteget tanulok nap, mint nap, mert több szinten is megjelenik bennem a vágy, hogy változtassak. Változtassak az étkezési szokásaimon, mert szeretnék egyrészt sokkal jobban kinézni, de fontosabb, hogy hosszabb távra tervezem az egészséges életem. Aztán szeretnék változtatni azokon a dolgokon is, ahogy mi, emberek sokszor bánunk a természettel, egymással és más teremtésekkel. Talán leginkább azért, mert lehetségesnek tartom, hogy belátható időn belül sokkal jobb körülmények között élhessünk. Egészségesebb környezetben, egymásra sokkal nagyobb tekintettel. Talán lehet azt mondani, hogy túlságosan is utópisztikusan gondolkodom, de én sokkal inkább érzem azt, hogy ez a reálisabb.

Gondolkodtál már, hogy Te min szeretnél változtatni? Vannak olyan területek az életedben, ahol szeretnél változásokat? Ha igen, akkor érdemes néhány dologra odafigyelned.

1. Milyen történeteket mesélsz önmagadnak, önmagad helyzetéről?

Ha folyamatosan ismételsz egy történetet, akkor az lesz a valóságod.

Szeretnék egy jobb lakásba költözni, el ebből a mostaniból Elég volt már ebből a kis helyből, ahol a konyha is eléggé romos. Nem férünk el már, több hely kellene. Már festeni is kellene, nem is beszélve a fürdőszobáról.

Ha megnézed a fenti kis gondolatmenetet, akkor azt láthatod, hogy a helyzet leírása stimmelhet. Az elmesélő pontosan írja le azt, amit lát, és tapasztal. De vajon képes ezzel  kilépni ebből  helyzetből?

Az elménk eléggé furcsa, de csodálatos és nagyon összetett CSODA. Amit szerencsénkre lehet ösztönözni, és persze edzeni is. Egyébként is ezt tesszük minden nap. De ha már amúgy is ezt tesszük, akkor miért nem úgy tesszük ezt, hogy támogassa azt, amire vágyunk?

2. Milyen edzésen veszel részt?

Azok a történetek, amiket önmagunknak mesélünk edzik a tudatunkat. Emiatt is fontos, hogy legalább azokra legyünk figyelmesek, amikre figyelmemmel tudunk lenni. Tudatos része az elmének vs. tudatalatti része.

Amikor azt mondjunk önmagunknak, hogy valami lehetetlen, akkor azt teljes mértékben elfogadjuk a „valóságunknak”.

Képtelenség egy jobb lakásba költözni! Normális vagy?! Ezek mellett az árak mellett? Ki engedheti meg ezeket magának? Most különben sem jó semmibe belevágni, hiszen az árak az egekbe!!!

Talán igaz, hogy vannak olyan időszakok, amikor megéri várni. Felkészülten minden sokkal egyszerűbb. De az első lépés még is csak az, hogy megváltozzon a gondolkodásunk. Ha valamit már az elején lehetetlennek ítélünk, akkor semmi mást nem csinálunk, mint leszűkítjük a lehetőségeinket.

Minél többet emlegeted, hogy mit miért nem lehetséges elérni, akkor az elérhetetlenné válik a számodra. Ennek a fordítottja is igaz. Viszont érdemes elgondolkodni azon, hogy miért hajtogatjuk a megszokott válaszokat? Miért vannak megszokott reakcióink egyes helyzetekre?

Ha ezek megvannak, akkor már a kisebb jelzésekre is odafigyelünk majd.

3. Alakítsd ki újabb gondolatokat! Új edzésterv.

Hogyan lehet kialakítani nyerő gondolatokat?

Ha eléggé komoly okunk van, akkor minden lehetséges! Lehetetlennek tűnő események egy csoda folytán lehetségessé válnak. Talán emlékszel azokra az eseményekre, amikor egy hirtelen jött baleset során valaki „Emberfeletti képességek” birtokbá jut. Anyák, akik kocsikat emelnek le a gyermekeikről. Tűzoltók, akik egy sprinter sebességét meghazudtolva mentik meg saját és mások életét.

Hogyan lehetségesek mindezek?

A legnagyobb veszély esetén az elménk kiiktat egy csomó funkciót, és a vészközpont irányításának adja a legtöbb energiát és a felügyeletet. Egyébként ez az állapot a Gamma agyhullám megjelenésének egyik ideje is. Tehát a „gondolkodást” felváltja a cselekvés.

A szervezetünk a két elemi döntés közül hozza meg a legbiztonságosabbat. És ismét, szerencsénkre nem kell eddig eljutnunk. Mármint egy ilyen krízishelyzetig.

És ez lesz az új edzésterv!

Ahelyett, hogy mi a lehetetlen, el kell kezdenünk gondolkodni, hogy milyen lehet az új állapot. Így tudunk elkezdeni egy újabb történetet!

  • Egy új lakás végre otthonosabb lesz.
  • Elképzelem, ahogy a konyhában minden kézre áll, de mégis elférünk mindketten. Együtt készítünk vacsorát….
  • Vajon mit kezdjünk az extra szobával?
  • A piac most azt diktálja, hogy érdemes várni. Rendben, de addig is, milyen bútorokkal lenne szép és otthonos a nappali?
  • Vajon milyen lépéseket tegyek meg, hogy bármilyen lakást otthonossá tegyek?
  • Vajon mit tegyek azért, hogy közelebb hozzam a beköltözést?
  • Nagyon nehéz megváltoztatni azokat a helyzeteteket, amiket kőbe vésel. Nehéz egy lehorgonyzott hajót közelebb kormányozni az úti célhoz.

    Változtasd meg a hozzáállásod, gondolkodásmódodat egészen egyszerű eszközökkel.

    Tapasztald meg a ThetaHealing Technikát személyesen is

    további információk és részletek

    A konzultációk alkalmával lehetőséged nyílik arra, hogy egy régóta hordozott emléket megérts, hogy miért van jelen az életedben, és megváltoztassuk olyanra, ami onnantól támogat téged. Legyenek azok olyanok, mint az álmaidban és vágyaidban szereplő jobb egészség, jobb életegyensúly, szerető kapcsolatok, sikeres karrier és életcél felfedezése.

    Hogyan állj fel a bukás után

    Hogyan állj fel a bukás után

    Elképzelés vs realitás

    Az egyik előadásomon azt mondtam, sokak után, hogy nem az számít, hogy hányszor buksz el, hanem, hogy hogyan állsz fel utána. Még most is előttem van az egyik hallgató arckifejezése, „hogy mégis mit gondolsz, ilyent mondani egy tanfolyam közepén!!!”

    Nagyon sokszor hallom klienseimtől és diákoktól is, hogy mennyire szeretnének sikeresek lenni. Látom a sok mai fiatal felnőttet, ahogyan követve például a közösségi médiát, olyan célokat állítanak fel önmaguknak, amelyekhez semmi közük sincsen.

    Insert Video
    “… ha közelebbről megnézed, a legtöbb ’egy-éjszaka’ alatt történő siker mögött hosszú idő van.” — Steve Jobs

    A céloknál az egyik legfontosabb dolog, hogy legyél kitartó. Viszont még ennél is fontosabb, hogy olyan célokat tűzz ki magad elé, amik a sajátjaid.

    Ez a kis ábra, szinte mindegy, hogy mit vizsgálok, bemutatja, hogy legtöbben mit várnak el, és ehhez képest mi a valóság.

    Ez természetesen kettős dolog, hiszen rengetegen beszélünk arról, hogy nem kell krízisen átmenni ahhoz, hogy megváltoztassak valamit. Ugyanakkor, nem vagyunk egyedül ezen a bolygón. Így mindenki, aki csak körülötted van, hatással lehet rád.

    Tehát fontos ismerned, hogy mit szeretnél elérni.

    Nagyon sokan vannak, akik az első nagyobb lépcső előtt feladják a dolgot. És legyünk őszinték, legtöbbször ez csak azért van, mert valaki más célját tették sajátjukká.

     

    Emlékszem, ahogy órákat, heteket töltöttem a youtube előtt, és tanulmányoztam, hogyan is kell összerakni egy multirotoros drónt. Aztán a hetekből először hónapok lettek, és az a helyzet, hogy talán több év is. Érdekelt a téma. Kitaláltam, hogy hogyan szeretném ezt használni a munkám során. Akkor még nem lehetett olyan fejlett kisebb, kompakt gépeket kapni, mint most. Szóval az alaposságomra is (bár inkább halogatás volt) jellemző, hogy már azokat a videókat is megnéztem, amik a rotorok kiegyensúlyozásáról szóltak. És tényleg nem túlzok. De nem lett belőle semmi. Pedig már az egyik, akkor még eléggé korlátozott lehetőségek miatt, szakosodott boltba is elmentem, de mégsem vettem meg azt, amit akartam. Volt egy kifogás, és otthagytam az egészet. Mondhatnánk, hogy épp a merészség hiányzott, de ez más volt.


    Később értettem meg saját magamat, amikor a céljaimat vizsgálva azt láttam, hogy ez bizony nem volt az enyém.

    “Mindegy, hogy hányszor buksz el. Az sem számít, hogy hányszor sikerült ’majdnem’. Senki sem fogja tudni, és nem is foglalkozik a bukásaiddal, és neked sem kellene. Amit tenned kell, hogy tanulj ezekből és azokból, amik körülötted vannak, mert csak az számít az üzletben, hogy egyszer sikerült. És akkor mindenki azt fogja mondani, hogy milyen szerencsés vagy.” – Mark Cuban

    Célok és kitartás – folyamatos ellenőrzés - boldogság

    Tehát fontos, hogy ismerd önmagad, és legyél kitartó, de az mindez azok megértése nélkül. hogy hol tartasz épp, szinte semmi értelme. Kezedben egy térkép, és haladsz előre. Jobbára. És mindent megteszel azért, hogy elérd a kitűzött célodat. Hiszen kitartó is vagy. Viszont a térképet fordítva tartod a kezedben, és minden erőfeszítéseddel épp az ellenkező irányba mész, mint amerre szerettél volna. Ez pedig sok minden követi. Például a mások hibáztatása. „Persze, miatta nem sikerült.” „Ellopta az ötletemet!” Vagy még ennél is népszerűbb az önmaga hibáztatása, felelősség-felvállalás nevében.

    “A siker nem kulcs a boldogsághoz. A boldogság a kulcs a sikerhez. Ha szereted azt, ami csinálsz, akkor sikeres leszel benne.” - Herman Cain
    “Sikeres emberek azok, akiknek sikeres szokásaik vannak.” -  Bryan Tracy

    Minden szokásaink alapján csinálunk. A kitartás is egy szokás. De akkor miért van valakinek több kitartása, mint másoknak? Sajnos a válasz dühítően egyszerű. Mert tovább csinálták azt, amit mások már feladtak. Most akkor hol kell abbahagyni, és hol kitartani? Ehhez a legjobban az érzéseket tudom hozzátenni. Ha valamit jól csinálsz, akkor a tested megfelelő jutalmakkal lát el. Ezek a hormonok. Amit nem szeretsz csinálni, ahhoz nehezebben is érkezik meg a jutalom.


    Akkor mi van azokkal a szokásokkal, amik károsítják a testet? Vannak ezek is, amik eleinte tényleg jutalomként jelennek meg a szervezet számára, boldogságot okoznak például, de egy idő után a függőség kialakulásával ez az érzet teljesen megváltozik. Elmúlik belőle a természetesség, a könnyedség.


    Ettől függetlenül, ha használod a józan eszed, és olyan tevékenységek mellé állsz, amik építenek, akkor jó eséllyel könnyebben alakítasz ki olyan szokásokat, amik építenek téged. Ha ez pedig így van, akkor már is közelebb kerültél ahhoz, amit szeretnél elérni.

    Tudom, hogy szinte már elkopott ez a boldogság témakör, de vajon mi értelme van dolgok még bonyolultabbá tétele? Ezerféleképpen megfogalmazták már ezt a sikerhez vezető út témakört, de valamiért megragadta ez az embereket az elmúlt korszakokban.

    Felelősség felvállalása

    Azzal is tisztában vagyok, és Simon Sinek-kel egyet is értek abban, hogy néha ez az út keresése teljes mértékben tévútra tud vinni. Ha csak olyan utat szeretnél az életedben, ami teljes mértékben a nyerésről szól, akkor valamit félreértettél az élettel kapcsolatban. És ismét, nem arról beszélek, hogy mindenbe bele kell pusztulni. Épp ellenkezőleg.


    Mi döntjük el egy bizonyos élethelyzetről, tapasztalatról, hogy az jó vagy rossz. Eszerint fogjuk megítélni a hozzávezető utat is.


    Tehát fontos az út maga, ami konkrétan azt jelenti, hogy miképp érkeztél el oda, ahol most vagy. Miket tanultál meg útközben. Ezek sokszor meghatározzák azt is, hogy milyen szokásokat alakítasz ki. Ezek a szokások pedig meghatározzák azt a részét is az utadnak, ami előtted áll. Mindegy, hogy milyen életről beszélünk. Minden élet egyformán értékes.

    Az, hogy csak azt várod el, hogy minden a lehető legsimábban sikerüljön, előfordul, hogy pont azokat a tudásokat fogod elkerülni, amik ahhoz kellenek, hogy a dolgok a legsimábban menjenek.

    Emlékezz az első komolyabb feladatodra a suliban. Szinte hihetetlennek tűnt megoldani első ránézésre. Sokszor alakíthattál ki olyan képeket, hogy mennyi idő, energia kell majd ahhoz, hogy ezeket elérd. Az ötödik ilyen feladatod már negyed annyi idődbe és energiádba került, mint először.

    “A legjobb évek az életedben azok, amikor eldöntöd, hogy az akadályok a sajátjaid. Nem hibáztatod már anyukádat, a környezetedet vagy az elnöködet. Ekkor jössz rá arra, hogy saját sorsod irányítása a kezedben van.” — Albert Ellis

    Viszont! Azt látom, hogy rengetegen használják az felelősséget és annak felvállalását olyan módon, ami leginkább lerombol, sem mint épít. Akkor tud építő lenni, ha felismered benne azokat a részeket, amik valójában a tieid. Van lehetőséged a kialakult helyzetekre hatni. Ha felismered, hogy van részed abban, ahogy a világ ma kinéz, az remek dolog. Ha csak azt érzed, hogy ez mind a te hibád, akkor nagyon messze mentél ebben a kérdésben.


    Van lehetőség változtatni. Még akkor is, ha csak kicsinek tűnő dolgokat teszel meg a saját életedben, azzal hatással vagy a nagy egészre is.


    Érdemes felvállalni a felelősséged, ezzel a saját erődet fogod visszanyerni. Teljesen másképp érzed magad akkor, amikor tudod, hogy a következő feladatot meg tudod csinálni. Hiszen már többször is megcsináltad. Ha a kezdetek kezdetén elállsz az ilyen kihívásoktól, akkor azt a felelősségedet is elmulasztod, hogy kialakítsad magadban ez a magabiztosságot.


    A felelősséged felvállalása nem azt jelenti, hogy mindent neked kell megoldani, és legkevésbé sem azt, hogy mindenért te vagy a hibás. Egyszerűen, ha tudatába vagy annak, hogy pusztán a létezésed is számít, a tettek, amiket meglépsz – számítanak, akkor felismered, hogy ha valami nem úgy alakul, ahogy azt szeretnéd, akkor azon te tudsz a leghamarabb változtatni.

    Vedd Magad körbe támogató emberekkel – de ne "igenemberekkel"

    Azonban arra is érdemes odafigyelned, hogy milyen emberek vesznek körbe. Néha eléggé rosszul fest, ha valaki ilyeneket mond, tudom jól. De ha őszinte emberekkel veszed körbe magad, akkor őszinteséget fogsz kapni. Bár néha ez nem is annyira kényelmes. De ha bölcsen teszed ezt a válogatást, akkor nem romboló, hanem támogató emberekkel veszed körbe magad. Azt is tudom, hogy sokszor vannak azok a helyzetek, amikor egyszerűen lehetetlennek tűnik megválogatni kikkel veszed körbe magad. Néha annyira tartasz attól, hogy a saját véleményed mellé kiállj, hogy inkább a beletörődést választod. Ha ezt sokszor megismétled, akkor teljes mértékben alulmaradsz szinte minden élethelyzetben.


    Az emberek nagy részének fogalma sincs arról, hogy hogyan álljon ki saját magáért. Hogy fejezze ki azt, hogy ha valami nem igazán alakul úgy, ahogy azt el tudná képzelni. Nem tudom, ki hogy van ezzel, de rengeteg iskolában, vagy családban egyszerűen hiányzik a saját vélemény kialakításának szokása. És nem vitára gondolok, hanem ész szerű érvelésre, amiben benn van az elfogadás, a kedvesség és együttérzés is, ezek mellett persze a kiállás, a magabiztosság, és helyes önértékelés.


    Hogyan lehet ezeket a tulajdonságokat a legjobban megtanulni, használni? Akkor, ha olyan emberekkel veszed körbe magad, akik már rendelkeznek ilyenekkel, vagy még több pozitív tulajdonsággal. Rengeteg olyan szülőnek kell majd szembenéznie azzal, ahogy a gyermeke sorra elbukik, mert mindent megtesznek helyettük. Ugyanez igaz azokra a munkahelyekre is, ahol a vezetés képtelen kommunikálni a beosztottakkal.


    Ha csak is kizárólag olyanokkal veszed körbe magad, akik éjjel nappal éljeneznek, egyet értenek veled, akkor van néhány tippem mi is történik. Az egyik, hogy kutyatenyésztő vagy, és nagyon ritkán találkozol emberekkel. Vagy eléggé erős karizmatikus ember vagy, és nem tűröd az ellentmondást. Viszont egy egészséges társadalomban meg van a helye a vélemények különbözőségének. Ha fejlődni szeretnél, akkor nem árt, ha van rálátásod a dolgaidra egy másik szemszögből is.


    A vélemény valami olyan, mint végtag, mindenkinek van belőle. De megfogadni azt, már más dolog.

    „Hallgasd meg az emberek véleményét, de hogy kiét fogadod meg, az már más kérdés…” - Anyukám

    Az, hogy kikkel veszed körbe magad, teljesen egyénfüggő. Nincs erre recept. Van az a vélemény is, hogy az ellenségeid legyenek a legközelebb, de azt hiszem, hogy ez igazából a paranoiát fogja segíteni.

    Az ember társas lény. Ennek valószínűleg több oka is van, mint az egyszerű túlélő ösztönök. Nagyon sok mindenben támogatjuk egymást. Sokkal inkább tekintem ezt a közös együttélést egy támogató színi előadásnak, mint egy tükörkép visszaverődésnek. Az emberek hatnak egymásra. Reagálsz arra, ami körülötted folyik. Ha csak az vidám, mosolygós embereket nézed, már is jobb kedved lesz.

    „Amikor gyerek voltam, nem volt együttműködés, te vagy az, aki főnökösödig a kamerájával a többiek körül. De, mint felnőtt, a filmkészítés a körülötted lévők tehetségének felismeréséról szól, és arról, hogy rájössz, egyedül egyik filmet sem készíthetted volna el.” - Steven Spielberg

    A bukás

    Visszatérve az egyik hallgatóhoz, a bukásnál eléggé kikerekedett a szeme. Megértem. Senki sem szeret erről beszélni. Nem hogy átélni. Viszont a tudatos lényünk, és az a részünk, ami ez alatt van, valószínűleg sok mindenben nem ért egyet. Nagyon sok mindent másképp értelmeznek. És akármennyire is szeretnénk bölcsen hozzáfogni a megértéshez, időbe telik bizony rájönni arra, hogy mikor miket hittünk valósnak.

    A bukás nem csak az lehet, ha valami nagy siker elérése után minden összeborul. Egyáltalán nem kell összeborulnia mindennek ahhoz, hogy megtapasztald a bukást. Amikor valami nem úgy történt, ahogy szeretted volna. Nem az az ajándék várt a karácsonyfa alatt, amit akartál, nem dicsértek meg kellőképp egy jó jegy után, ezeket mind értékelhetted bukásként is. Akárcsak elárulásként. Ami eléggé sok magyarázatot adhat arra, hogy kik is az igazán közeli barátaid.


    A bukás tehát része az életednek. De ahogy már láthattad a fenti sorokból, választhatsz. Azt is, hogy megragadsz a múltban. Vagy azt is, hogy észreveszed, mi minden van körülötted. Lehet, hogy ezeket éppen a bukásaid miatt érted el. Mármint a belőlük szerzett tapasztalataid alapján.

    „Én nem buktam el! Csak találtam 10000 olyan utat, ahogy nem működik…” - Thomas A. Edison

    Nézőpont kérdése minden...

    pics from Unsplash

    >
    X